2008. február 6.: Vukics Ferenc előadása a Barantáról
[2008-01-30 06:15]
2008. február 6-án Vukics Ferenc tart előadást a Barantáról a kecskeméti Magyarok Házában.
Szűkebb értelemben a
Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési
formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős
szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási
területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket
felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és
kiképzési kultúrájának is.
A Baranta Magyarország leggyorsabban fejlődő
harcművészeti irányzata. Jelenleg 73 helyszínen kb. 2500 fő gyakorolja a régi
magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó technikákat. Egyre több
településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság mellett az
ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A Baranta egyik fontos
ismérve, hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül.
Az önálló magyar
harcművészeti irányzat a magyar harci testkultúra megmaradt és megőrzött
elemeinek rendszerbe foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag
gyűjtése, rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik.
Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a Baranta
alapvázát. A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más harcművészetekben
nem fordul elő, vagy feledésbe merült. A Barantát ezen elemek léte,
sokrétűsége, a történeti magyar gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája
teszi igazán izgalmas, egyedülálló szellemi, lelki és fizikai alkotássá.
A Baranta nem egy, vagy több „mester” alkotása, hanem a
magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés,
taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/
tükröződése a sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén
működő csapatok egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos
megismerése, ezen belül pedig a magyar testkultúra még rejtett elemeinek
összegyűjtése.
Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol,
énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és
magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket
kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A
magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a
megfelelő önvizsgálatot.
A Baranta
harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki
életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen
magyarul élni. Egyik legfontosabb feladata a hagyományos magyar értékek
közvetítése az országon kívül és belül egyaránt. Középtávú tervei között
szerepel, hogy az elkövetkező 10 évben legalább 3-400 magyar településen
elérhető legyen és kialakításra kerüljenek azok a regionális oktatási
centrumok, ahol az edzők, felkészítők képzése, az egyes csapatok edzőtáborai
szervezett keretek között folyhatnak, illetve, hogy az arra alkalmas személyek
számára biztosítsák a napi 6-8 óra elméleti és gyakorlati felkészülés lehetőségét. Későbbiekben a
Baranta terjedése kapcsán a magyar nyelv és életszemlélet terjesztésével a
világ „magyarabbá” tétele a cél.
Forrás: http://gportal.hu/portal/baranta/
Hetényvezér Baranta – Kecskemét: http://gportal.hu/portal/hetenyvezer/
Vukics Ferencről
-
A Baranta mozgalom alapítója
-
Zrínyi Baranta HMHSE elnöke
-
A Baranta Szövetség gyalogos
szakági elnöke
-
A Baranta oktatói képzés
vezetője
-
Baranta magyar bajnok
-
Magyar bajnok, Hadsereg
bajnok több sportágban /1990, 1994, 1995, 1996, 1997,1999/
-
Harcosok Napja győztes /2007/
-
Edzései: Budapest XIII. ker Jász u. "A" terem Harcművészeti
Központ
-
Szemináriumai: Budapest, Felcsút, Kisgyőr, Csíkszereda, Székelyudvarhely,
Nyárádszereda, Jegenye, Kolozsvár, Marosvásárhely, Bánffyhunyad, Veszprém,
Debrecen, Kocs, Aba ., Sárbogárd, Kecskemét, Révkomárom, Dunaszerdahely
-
A Magyar Hadtudományi
Társaság tagja
-
A Hadtudományi Doktori Iskola
doktorandusza
-
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem tanára
Tantárgyai:
Harcászat, lövészeti felkészítés, túlélés speciális felkészítés, hegyi
kiképzés, katonai humán ökológia, robbantás speciális felkészítés
Tudományszak:
Hadtudomány- hadtörténelem
Tudományos témái: Történeti katonai felkészítés és kiképzés, a hagyományos magyar
harci mozgások elméleti és gyakorlati rendszere, mesterlövész felkészítés,
gyakorlati harci szimuláció, a magyar népi testkultúra, katonai hegyi kiképzés,
fegyveres katonai közelharc, szükségeszközök a harc megvívása során, a katonai
túlélés módszertana, a hagyományos magyar életmód nevelési- oktatási rendszere,
Előadásai:
-
„Tartson neve míg a Föld
tart…”
-
A
magyar ember egysége és egyénisége
-
A
magyar értékrend szellemi alapvetése
-
Önvédelmi-,
gazdaság- és szakrális feladatok egysége
-
Ökológiai változások katonai
feladatai
-
Hazát teremtő akarattal
-
A Baranta története és
gyakorlata
-
Magyarokkal-
Madjarok között - Beszámoló a
Kazaksztánban élő madjar /magyar/ törzs törzsi gyűléséről
-
Öngyilkos civilizációk
-
Magyarrá nevelés
-
A szerves magyar kultúra
törvényszerűségei
-
Amiről nem beszélnek a
történelemkönyvek – Egyetemes és magyar történelem I, II, III
Tanulmányai:
-
A bot magyar kézben –
tájegységi botvívó rendszerek
-
A magyar népi birkózások
rendszer
-
Az övbirkózás története
-
A négypálcás rendszer
használata a hagyományos vívástechnikák oktatása során
-
Fegyveres táncok - harci és
képességfejlesztő gyakorlatok
-
A Baranta története
-
Edzésvezetési segédlet
Baranta oktatók számára
-
Új típusú iraki ellenállók –
Juba
-
Válságtenger az olajmezők
felett
-
Öngyilkos civilizációk
-
A mongol birkózás
-
A kanári- szigeti botvívás
-
Egy ősi testkultúra túlélése
– Zurkhane
-
Harci-, küzdelmi
gyermekjátékok a magyar kultúrában
-
A betyárság és a Baranta kapcsolata
-
A huszárság története
