Kecskeméten járt a Magyar Gárda
[2007-10-04 01:31]
Szeptember 20-án a kecskeméti Magyarok Házában mutatkozott be a Magyar Gárda, Vona Gábor és Dósa István képviseletében.
Annak ellenére, hogy Kecskeméten is jelentős propagandát indítottak a Magyar Gárda ellen, mintegy 250-en gyűltünk össze meghallgatni a beszámolójukat!
Az előadás Lakatos Miklós bevezetőjével kezdődött. A Magyarok Háza vezetője méltánytalannak tartja, azokat a rágalmakat, amelyeket a média elöljáróban terjesztett a gárdáról, mielőtt az tevékenységét elkezdte volna.
„A Magyarok Háza most is és a jövőben is fel fog vállalni minden olyan civil szerveződést, amely a magyarságért tenni akar, a magyar nemzeti öntudatot ébreszteni akarja, erőt ad a hazafiaknak, és mindezt békében, szeretettel, keresztény alapokon teszi. Én remélem, hogy az alakuló Magyar Gárda e követelményeknek meg fog felelni, és ezért is adtunk nekik itt otthont.”
Varga Zsolt: Szervezési problémák
A bevezető után Varga Zsolt, a kecskeméti Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke beszélt arról, milyen nehézségekbe ütközött a Magyar Gárda bemutatkozó előadásának szervezése során. A Jobbik először a Piarista Gimnázium dísztermét bérelte ki, ahol már több rendezvényt is szerveztek azelőtt. A gimnázium először odaadta a termet, majd külső nyomásra visszavonták az engedélyt.
Vona Gábor: „Teljesen békések a szándékaink, és a törvény adta keretek között akarunk működni.”
Az egyesület elnöke elmondta, hogy a Magyar Gárdát július közepén a Fővárosi Bíróság jegyezte be, Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület néven, mivel annak megalakulásában semmiféle törvényi és jogi kifogást nem találtak. Ezután kezdődött a törvényesen bejegyzett, de tényleges működését még el sem kezdő gárda elleni rágalomhadjárat.
Szinte állandósultak a támadások és a hazugságok a Magyar Gárdáról a balliberális médiában illetve a Parlamentben, valójában minden alap nélkül. Majd augusztus 25-én sor került az első 56 gárdista avatására a Várban. A szertartás ünnepélyes, méltóságteljes volt, semmiféle atrocitás nem történt, ellentétben az antifasiszták Vár aljában tartott gárda elleni tüntetésével, ahol újságírókat, békés járókelőket fenyegettek meg szóval és tettel.
A sajtó ezután taktikát váltott, és a Magyar Gárda semmilyen lehetőséget nem kapott, hogy a médiában megjelenjen, megvédhesse magát.
Mindenki elmondta a véleményét a Magyar Gárdáról, csak a gárdát nem kérdezték meg. Az alapítók ekkor döntöttek úgy, hogy országjárásba kezdenek, találkoznak az emberekkel, hiszen nekik sem félni-, sem titkolni-, sem szégyellnivalójuk nincs.
Vona Gábor elmondta, hogy három fő ellenérvet hoznak fel rendszeresen a Magyar Gárda ellen: az árpádsávos pajzsot és zászlót, az egyenruhát, valamint azt a vádat, miszerint a Magyar Gárda fegyverkezni akar.
Vona szerint aki fél az árpádsávos zászlótól, az vagy félre van vezetve, vagy tudatosan gerjeszti ezt a félelmet. Egyébként a gárda pajzsa, amelyen vörös sávokban 9 oroszlán található, Imre király pajzsa, aki a 13. század elején uralkodott, és tudomásunk szerint semmiféle kapcsolatban nem állt Hitlerrel vagy a nyilasokkal.
A gárda egyenruháját tulajdonképpen a magyar népviselet ihlette. Ezzel a népi mesékben gyakran szereplő legkisebb szegénylegényre utalnak. Vona elmondta, hogy ők Magyarországon magyarként a legkisebb szegénylegénynek érezték magukat, akinek semmije nincs, nincs hová hátrálnia, így tisztességgel, becsülettel indul a világba szerencsét próbálni.
Vona válasza a fegyverkezés vádjára: „A Magyar Gárda törvényesen bejegyzett egyesület, ebben a minőségében nem fegyverkezhet, nem végezhet fegyveres kiképzést (…) teljesen békések a szándékaink, és a törvény adta keretek között akarunk működni, de semmilyen jogunkról nem akarunk lemondani.”.
A gárda képviselői kinyilvánították, hogy károsnak találják azt, hogy Magyarországon eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot, mert fiatal generációk nőnek fel úgy, hogy nem ismerik meg a honvédelmi alapismereteket. A honvédelmet „leépítették” arra hivatkozva, hogy Magyarország NATO tag, és a NATO megvéd minket szükség esetén. A NATO viszont csak a saját tagországait védi meg külső támadástól. Vona szerint, bár most béke van, a béke még soha nem tartott örökké, és ha valamikor érkezhet fenyegetettség az országra nézve, az nagy valószínűséggel a szomszéd országoktól jöhet, melyek szintén NATO tagok. Akkor ki véd meg bennünket?
Vona arról is beszélt, hogy jelen pillanatban olyan kormány van hatalmon, amelynek a célja a magyarság tudatos és viszonylag lassú kiirtása. 18 éves lányoknak kínálják fel a művi meddővé tételt, tönkreteszik az anyavédelmi központokat, a lombikbébi programokat, megszüntetik a családvédelmi támogatásokat. Az oktatáspolitika mai keretei között fizikailag és lelkileg beteg emberekké nevelik fel a fiatalokat, az egészségügyet pedig át lehetne keresztelni mészárszékké.
Elérték azt, hogy Magyarország a legutolsó Európában, semmiben nem tudunk összefogni, nincsenek olyan célok, ami mellett a magyarság ki tudna állni, ahol tudnánk nemzetközi színtéren eredményeket elérni. Szégyen, hogy a kettős állampolgárságról népszavazást kell kiírni, még nagyobb szégyen, hogy a végeredmény ”nem” lett.
A Magyar Gárda tervei között szerepel olyan piacok létrehozása, ahol a magyar gazdák, termelők közvetítő nélkül árusíthatják portékáikat a magyaroknak, munkaerő-hálózatot építenek ki, ahol a magyar vállalkozók megtalálhatják a tisztességes magyar munkavállalókat. Szabadegyetemeket, népfőiskolákat alapítanak, ahol a fiatalok tanulhatnak a magyar őstörténetről, Trianonról, 1956-ról.
A legközelebbi cél az országos megjelenés – mondta Vona – október 21-én 630 gárdistát fognak avatni Budapesten (a pontos helyszín még ismeretlen).
Dósa István: Mindenkit vár a Magyar Gárda
Dósa István gárdista, a Magyar Gárda országos szervezője, a gárda szervezeti felépítéséről, illetve gyakorlati kérdésekről számolt be.
A Magyar Gárda október 21-én az avatási szertartás után országos szervezetté válik (minden megyéből 30 gárdistát, Pest megyéből 60 gárdistát avatnak fel), ezután elkezdi országos működését.
Dósa István elmondta, azokat várják a gárdába, akik többet akarnak tenni Magyarországért az átlagnál, akik nemcsak gondolkodni, zárt ajtók között beszélni, de nyíltan tenni is akarnak. Azokat, akik mindenkor kiállnak egymásért és az őket támogató közösségért. Nemcsak az elkötelezettség számít, fontos, hogy képes legyen megtenni azt, amit a gárda célként kitűz, ebből következik, hogy a gárdistáknak megfelelő egészségi és fizikai állapotban kell lenniük.
A gárdisták megismerkednek a tereptannal, elsősegélynyújtással, bizonyos fokig akár a lőfegyverekkel, természetesen csak a mindenki számára biztosított törvényi feltételek között.
A gárda céljai közé tartoznak továbbá karitatív tevékenységek ellátása, karitatív szervezetekkel való együttműködés.
Dósa István azt is elmondta kiket nem várnak a gárdába: a futóbolondokat, az öntörvényű embereket, akik nem képesek közösségben dolgozni, közösségben mozogni.
A Magyar Gárda nyitott szervezet, mindenki gárdista lehet vallási, politikai hovatartozástól függetlenül. Korhatár nincsen, de a fizikai követelményeket mindenkinek teljesítenie kell.
A szervezeti felépítés szerint megyei szervezeteket hoznak létre, melyet egy országos központ irányít. A központ elkészít egy éves tervet, mely központilag kidolgozott követelményrendszerből áll, ez tartalmazza, hogy milyen célokat kell megvalósítani az egyes szervezeteknek.
Ha valaki gárda tag, az 1 hónapban körülbelül 8-10 óra elfoglaltságot jelent, amit a gárdisták a szabadidejükből „áldoznak fel’. Ha rendkívüli helyzet van – például árvíz – akkor ez változhat, de a gárda nem kér teljesíthetetlen dolgokat.
Annak, aki nem akar, vagy nem tud gárdista lenni, de szívesen támogatná a gárdát, létrehozták a pártoló tagságot. A pártoló tag is részt vehet a gárda munkájában (például segítségként katasztrófa-elhárításban). A pártoló tagság díja 200 Ft havonta.
A Bács-Kiskun megyei szervező Ambrus Tibor (Baja).
