December 8-án előadónk lesz: Dr. Horkovics-Kováts János
[2007-11-22 11:40]
Időpont: 2007. december 8. (SZOMBAT) 18:00
Előadás:
Dr. Horkovics-Kováts János : Nemzetünk
és nyelvünk ősisége és a nemzetstratégia kérdései.
Helyszín: Magyarok Háza, Kecskemét,
Mindszenti krt. 32.
2007. december 8-án előadónk lesz Dr.
Horkovics-Kováts János, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja. Az
előadás témája: Nemzetünk és nyelvünk ősisége és a nemzetstratégia kérdései.
Dr. Horkovics-Kováts János 1955. március 6-án született Pozsonyban. Édesapja
orvos volt, felvidéki arisztokrata földbirtokos családból. Édesanyja szintén
pozsonyi születésű, egy elmagyarosodott német család gyermeke.
Bornagykereskedéssel foglalkoztak, de szülei és nagyszülei mindent elvesztettek
a szlovák állam megalakulásakor.
Érettségiig szlovák iskolákban tanult, az utolsó évben kivételesen sikeres
felvételi eredményeinek köszönhetően, Magyarországon folytathatta egyetemi
tanulmányait.
Debrecenben végezte el az orvosi egyetemet kiemelkedő 4,8-as átlaggal, majd
szülész-nőgyógyászként dolgozott Egerben, Hevesen, Pápán, majd Győrben.
1984-ben szakvizsgázott Budapesten, és 1985-ig gyógyított az Országos
Onkológiai Intézetben.
Mindeközben lemondott a szlovák állampolgárságról, majd egy fiktív házasság
útján, félévi hontalan státuszt követően, magyar állampolgárságot kapott.
Válása után, 1985-ben disszidált Németországba, 1987-ben letette a német
szakvizsgát, és 10 évig dolgozott Münchenben nőgyógyászként.
1994-ben megházasodott, két gyermeke van.
2001-ben családi okmányok és jegyzetek segítségével összeállította családfáját,
mely szerint saját családjának ága lV. Béla árpád-házi király, Szabina nevű
leányától vezethető le. Ezt később, mindenki számára elérhető tudományos munkák
segítségével újra levezette.
Négy éve alapította a Magyar Vár Alapítványt, melynek elnöke. Egy nemzetstratégiai tanulmánya előadását követően, Patrubány Miklós felkérte, hogy ismertesse stratégiai elképzeléseit a Magyarok Világszövetsége elnökségével. Azóta aktív tagja a MVSZ-nek. A közelmúltban újjászervezte a németországi magyarságot és a németországi Magyarok Világszövetsége elnöke lett.
(A Magyarságtudományi Intézet honlapja alapján)
Nemzetünk és
nyelvünk ősisége
Horkovics-Kováts János 8 éve merült bele a magyar
őstörténelembe, melyre nemcsak a családi tradíciók kötelezték, hanem az a
hiányosság, melyet a szlovák oktatás nem adott meg számára. Életét a magyar nép
eredetkutatására tette fel, ami szerint a finnugor elmélet egyre inkább
megdőlni látszik. Egyre többen úgy vélik, hogy ezt az elméletet a Habsburgok
találták ki számunkra, nemzeti identitástudatunk gyengítése céljából.
Genetikai, népdal-, népművészeti, nyelvészeti kutatások bizonyítják, hogy
valódi rokonaink kisebb csoportjai élnek a mai Kazahsztán területén, Észak-Kína
egyes tartományaiban (ujgurok). Ezek a népek tudják, hogy a magyarok rokonai és
büszkék erre.
Az ujguroknál is fellelhetőek a székely kapuk hasonmásai, a világon nincs még
egy nép, mely félkezűt vagy féllábút említene. Náluk is megtalálható az a
mondás, hogy „az adott szó kötelez”. Sok száz olyan szót találtak, melyek
mindkét nyelvben léteznek (például:
kap — kapma; megtisztítani — szürgen; adni — ödne; ugrik — ügür; szó — csó; ér
— erek; szakál — szakal; anya — ana; jegyezni — jegyzik; kever — kaur; kökény —
kökend; késik — kicsikmek; nyűgös — nyügüsüs; rák — rák; sikoltás — csikalas;
suba — szuba; bukás — butlás; bővül — bülye; kicsi — kicsik; család — csakak;
csap — csap; őrző — őrzök). A csárdás azt jelenti ujgurol, hogy őrző pár, a
hunyad: hun örző; a tas: kőszikla.
„Ami
a magyaroknak nagyon fontos, hogy az ujguroknak van egy kódexgyűjteményük, mely
5000 darabból áll, vannak köztük 3000 éves példányok is, s ha mi ezekhez a
kódexekhez hozzá tudnánk jutni, akkor lehet, hogy azokat a kódexeinket,
melyeket Szent István eltüntetett, mivelhogy rovásírással voltak írva, be
tudnánk pótolni, s valós alapokra tudnánk helyezni a mindmáig vitatott
őstörténetünket, annak hiányzó fejezeteit. Lehet, hogy feldolgozásával az ő
őstörténetük is valós formájában kerülne napvilágra, mivel Kínában erős fizikai
és kulturális elnyomásban élnek. Tudnak arról, hogy több mint ezer éves a
múltunk, s hogy vagy ugyanaz a faj voltunk, vagy közelségben éltünk egymással,
ám nagy távolságból adódóan, különböző politikai befolyások révén más-más
népekkel kerültünk kapcsolatba. Ezért eltávolodott egymástól a nyelvünk, de a
szokásaink továbbra is hasonlóak. Véleményük szerint a magyar nyelv Európa, de
akár a világ egyik legősibb nyelve, olyan régi, mint a szanszkrit, az ógörög, a
mongol, az ujgur és a kelta nyelv. Az ujgurok a diktatórikus kínai elnyomás
ellenére is kitartóan folytatják függetlenedési harcukat, erős nyugati lobbit
folytatnak, és bíznak abban, hogy hamarosan elnyerik függetlenségüket.”
